A supermoto viszonylag �j, �s rohamosan n�vekv� n�pszer�s�g� motorker�kp�rfajta. Tal�n egyfajta v�lasz a kr�mt�l csillog�, s�lyos �s nehezen man�verezhet� chopperek divatj�ra.

A supermot�t 1979-ben Amerik�ban tal�lt�k ki. A c�l a legjobb motoros megtal�l�sa volt, �s ehhez egyenl� felt�teleket pr�b�ltak teremteni, ez�rt a p�lya fel�t aszfaltb�l, fel�t ugrat�kkal tark�tott f�ld�tb�l �ll�tott�k �ssze. A versenyz�shez terep-motorker�kp�rokat haszn�ltak, melyekre k�z�ti k�zleked�sre is alkalmas gumit szereltek.

Eur�p�ban a franci�k tett�k ismertt� ezt a sport�gat a nyolcvanas �vekben. �k „Arany Korm�ny” n�ven �rtak ki versenyt a k�l�nb�z� szak�gak legjobb motorker�kp�rversenyz�i sz�m�ra.

Az els� versenyek hatalmas sikere felgyors�totta az esem�nyeket. A motor�p�t� m�helyekben elkezdt�k m�dos�tani a r�sztvev� endur�kat, melyek er�sebb f�keket, kisebb kerekeket �s kem�nyebb rug�kat kaptak. Megsz�letett az utcai �s a terep motorker�kp�r kever�ke, melyet franci�ul supermotardnak, m�s n�ven supermot�nak kereszteltek.

Az �talak�tgat�s id�szaknak 1998-ban szakadt v�ge, amikor a KTM felfedezte az �j piacot, �s a vil�gon els�k�nt - 620 LC4 Supermoto Competition t�pusjelz�ssel - megkezdte a supermot�k sorozatgy�rt�s�t.

Nyugat Eur�pa t�bbi r�sz�re a kilencvenes �vekben terjedt �t a francia �r�let, n�lunk kis f�zisk�s�ssel az ezredfordul� k�rny�k�n indult be. Addigra m�r a sportcsatorn�k szinte hetente sug�roztak supermoto versenyeket, ami nagyban hozz�j�rult az �j motorfajta n�pszer�bb� v�l�s�hoz. 2002 �ta vil�gbajnoks�got is rendeznek, melynek gy�ztese m�r az els� �vben a KTM volt.

A supermot�k var�zsa sokoldal�s�gukb�l, ig�nytelens�g�kb�l �s �lvezetes vezethet�s�g�kb�l ered.