Első verseny

Jól indult az időmérő edzések meglepetés-embere, Lorenzo Lanzi a gyári Ducatival, ám elszabta az első kanyart: túl szélesen vette az ívet és a betonozott bukózónában végezte - hogy aztán villámgyorsan hozza magát vissza harmadiknak. Az élen Vermeulen és Corser csatája bontakozik ki: a hondás kapaszkodik az utolsó szalmaszálba, a suzukisnak egyetlen futamgyőzelem is elég volna Lausitzből a vb-címhez. De ott sorjázik Haga is a Yamahával, aki legyűrte a lendületét vesztett Lanzit, majd Pitt, Toseland, Chili és Neukirchner. Noriyuki Haga keményen támadja Corsert, aki talán a biztonságra játszva enged: a japán ezzel második. Lanzi is előzi a világbajnok-esélyest: az első kanyarban hibát vétő olasz ekkorra már rátalált a közös hangra Laconi 999-ével. Sőt, Haga mellett is elmegy, ezzel második.

Vermeuelen látszólag a helyzet magaslatán - magabiztosan vezet az egyetlen versenyben lévő Ten Kate Hondával - a másik, Muggeridge-é ekkor már a boxban pihen a pilóta bukását követően. De Lanzit nem lehet lerázni: vérszemet kapott, érzi a győzelem zamatát és odateszi magát, ahogyan azt kell. A hetedik körben Vermeulen elront egy kanyart, Lanzi lecsap: vezet. Szinte ezzel egyidőben Pierfrancesco Chili motorja felmondja a szolgálatot.

Élen a Lanzi, Vermeulen, Haga trió - ekkor közlik az első helyen közlekedő olasszal, hogy büntetést kapott - át kell haladnia a boxutcán, mivel egy ízben levágott egy részt a pályából. Lanzi fejet hajt a bírák döntése előtt, szabályosan végigmegy a boxon, tizenegyediknek jön vissza 18"8-as hátránnyal Vermeulenhez képest.

Kicsit túl a versenytáv felénél stabilizálódik a helyzet: élen a Honda ausztrálja, mögötte Haga - aki tán épp a végső attakkokra tartalékol - , majd Corser +2"-vel és Toseland a negyedik helyen, +5" lemaradással. Három körrel a leintés előtt az addig nem különösen villogó Kagayama újít és veri meg Pitt-et, s áll a hatodik helyre. Ekkor elkezd esni az eső, s piros zászló szakítja meg a futamot, s teszi véglegessé az eredményeket a huszadik körben. Győztes tehát Chris Vermeulen - Haga, Corser és Toseland előtt. Lanzi nyolcadik, de jön a második menet...

Második verseny

Corser, Haga és Lanzi a sorrend az első kanyarban az SBK Német GP második futamán. Ezúttal Lanzi nem ront az elején, megteszi viszont Troy Corser, aki az első kör felénél vezető helyről csúszik ki és huppan a fűre. Feláll, újra elindul, de rengeteg időt elveszteget - utolsó előttinek jön vissza. Az elején Lanzinak nem nagyon nyerte el tetszését, hogy Muggeridge egy pillanatra megelőzi: félelmetes rohanásba kezd az olasz, nyomában Haga, Muggas, Pitt, Toseland, Vermeulen, Kagayama, Neukirchner, Abe és Chili.

Haga - ahogy tőle megszokott - nyomul, minden kanyarban próbálkozik, de Lanzi csukja az összes ajtót: olyan stabilan védekezik, mintha évtizedes tapasztalata volna a Superbike szcénában. Pedig... A nyegyedik körben Vermeulen kezd acélos felzárkózásba: előbb a ducatis világbajnok Toselandet kergeti az őrületbe, majd az őt 1 mp-vel megelőző Haga után ered. A japán érzi, hogy jobb belehúzni - folyományként utoléri Lanzit, előz, de az olasz egy kanyarívvel később visszaadja a kölcsönt. Kettejük csatája mesébe illő. Innentől kezdve nem tágítanak egymás mellől - a táv felénél is csak annyi változik, hogy a duózoz csatlakozik Vermeulen.

Toseland kiegyenesíti a pályát valamivel túl a futam felén, ezzel értékes pozíciókat veszít - 13.-ként jön vissza Bostron mögé. A vermeuleni felzárkózásnak egyértelműen Lanzi a nyertese: míg az ausztrál meg a japán egymással visakodnak a háta mögött, ő szép csöndben meglép: a 15. körre bő másfél mp a fórja. Innentől már - úgymond - nincs nehéz dolga, a saját tempóját motorozza és körről körre hozza a tizedeket az ellenfeleken. Lanzi akkor vesz vissza, mikor előnye eléri a 2 másodpercet: négy kör van még a kockás zászlóig, és a Haga-Vermeuelen páros 1"3-ra közelíti meg a tempót csökkentő olasz Ducatiját.

Vermeulennek üggyel-bajjal sikerül leráznia Hagát, s két körrel a vége előtt 1"1-re van Lanzitól. Persze utoléri, és nagy csata kezdődik a finisben. Többször egymás mellé érnek, de Lanzi fogait összeszorítva védi az első helyet, míg végre föl nem tűnik a célvonal. Talán éppen ezzel a győzelemmel kezdte meg a Ducati a 2006-os idényt... Corser tizenharmadik, a világbajnoki ünneplés elhalasztva - legalább Imoláig.